Szeretet..Szerelem..

 A legtöbb embernek a problémája abból adódik, hogy nem tanult meg igazán szeretni. Amikor megszületünk, akkor még tudjuk, hogy hogyan kell szeretni, de ezt elég hamar kinevelik belőlünk. 

Aki igazán szeret, nem akarja birtokolni, irányítani a másikat, egyszerűen elfogadja a másik embert, és inkább segít abban, hogy az illető a saját útját járhassa. Ennek természetesen egy kapcsolaton belül ideálisan kölcsönösen kellene működnie. Ha körülnézel, mégis azt látod, hogy a legtöbb kapcsolatban az egyik fél elnyomja a másikat. Nem csak párkapcsolatra igaz ez, hanem bármilyen más kapcsolatra is. Az ilyen kapcsolatok nem a szereteten alapulnak, hanem valami hiányérzeten, amikor a másik embertől várunk valami olyat, ami belőlünk hiányzik. Ez lehet biztonságérzet utáni vágy, egyedülléttől való félelem, fizikális vonzódás, lelki töltekezés, vagy bármi olyan dolog, amiből hiányt szenvedünk, és a másiktól várjuk. Számomra úgy tűnik, hogy az emberiségnek újra meg kell tanulnia valóban szeretni! 

Újra meg kell tanulni szeretni, és szeretetet elfogadni.

Ebben a pillanatban párod pont a megfelelő társ számodra. Ő az a tükör, ami a bensődet megmutatja neked. Amikor a partnereddel kötözködsz, önmagaddal hadakozol. Minden hiba, amit benne látsz, egy letagadott gyengeségedre tapint rá. Minden vele vívott csatád kifogás, hogy ne kelljen szembesülnöd belső ellentmondásaiddal.

Amikor valóban megtalálod a szeretetet, rátalálsz önmagadra. Mert a kétségek térbe és időbe zárt egónkat tükrözik.

 

A szerelembe esés sok ember számára véletlen eseménynek tűnik. Spirituálisan nem más, mint rálépés a szeretet örökké tartó ösvényére. A románc számos különböző fázisból tevődik össze. Vonzódás, lángolás, udvarlás és intimitás. A következő állomás elején a szerelem elhivatott kapcsolattá alakul. Ez a házasság. Az út megváltozik. A szerelembe esésnek vége. Fejlődésed folyamán felszínes és hamis érzéseidet mély, valós érzelmekre cseréled. Ez a könyörületesség, bizalom, odaadás, szolgálat kialakulása, megélése. A lemondás az az ajtó, amelyen mindenkinek át kell lépnie, hogy megtalálhassa a szenvedélyt. Spirituális értelemben a szenvedély azt jelenti, hogy a jelenben élni, és mindent átérezni, átélni, mindenféle elvárás nélkül..

Ha képes vagy elengedni minden önző ragaszkodásodat, ha bízol abban, hogy a szeretet valójában eredeti természeted lényege, akkor eléred a tökéletes békét. Mert a ragaszkodás, egy kötés, amivel korlátozod a másik embert!!! Ne ragaszkodj, és akkor jól érzi magát melletted, és esze ágában nem lesz elmenni. A féltékenységre sokan azt mondják, hogy a szeretet bizonyítéka, pedig pont hogy a birtoklási vágy megnyilvánulása!!! Amikor félsz, hogy elveszíted, pedig birtokolni szeretnéd. Hogyan nevezheti ezt bárki is szeretetnek? A másik kisajátítása, megkötése, a másik ember szabadságának a korlátozása, és mint ilyen messze áll a valódi szeretettől. 

Egy férfi és egy nő egymás iránti szerelmében isteni szeretet tükröződik. A szeretet túléli a halált! A szándék mindig a szeretet! Az eszközök és a formák lehetnek helytelenek, de a szándék mindig a szeretet, mert a szeretet változatlan és örök.

A szerelembe esés spontán módon történik, de nem véletlenszerű. Nincsenek véletlenek a spirituális életben, csak még fel nem ismert minták. Minden szerelem a szellem felkutatásán alapul.
A romantikus szerelem arról szól, hogy két ember meglátja egymásban a szellemet. A szerelembe esés a lélek műve, de ennél is mélyebb szenvedély fűz az Önvalóhoz, minden szeretet forrásához.

A boldogság nem érzés, hanem létállapot. A boldogság állapotában mindent szeretet vesz körül. Mivel a boldogság egy létállapot, ezért helytelen azt mondani, hogy akkor boldog voltam, amikor ez meg ez történt. Ha valaki boldog, az bármilyen körülmények között az, mert a boldogság belülről fakad és nem a körülmények függvénye!
Ha egy idealizált képet hordozol az igaz szerelemről, akkor nem veszed észre, amikor bekopogtat. A valódi szerelem hétköznapi kapcsolatokból alakul ki, de az elképzelés elhomályosítja a látásunkat.
Ha folyton azon aggódsz, hogy kellesz-e valakinek, az a románc halálát jelenti, mert félelem van jelen, és az gátolja a szeretetet.
A két hajtóerő, a szeretet és a félelem miatt, a férfi és a nő olyan magatartással közelítik meg a kapcsolatot, amely sosem vezet oda, ahova érkezni szeretnének.