Ne savasodj, tovább Élsz!

                                                        Sejtjeink és környezetünk

 Testünk 55-70%-a víz. Helyesen úgy tudjuk elképzelni, mint egy halakkal telizsúfolt akváriumot. A halak a sejtek, az akvárium vize pedig a sejtek közötti tér. A halak testében is víz van. Ha a halakat (sejtjeinket) ellátjuk megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékkal, akkor egészségesen képesek működni. Ha minden hal egészséges, akkor elméletileg az egész szervezet is egészséges.

Ha nem jutnak be a megfelelő tápanyagok a szervezetbe, sejtjeink nem képesek az optimális működésre. Ez a sejtek, majd a szervek működészavarához vezet. Az alapvető tápanyagok mind az energiatermeléshez, mind a szöveti elemek, enzimek működéséhez fontos. A normális anyagcsere folyamatokhoz szükségesek a megfelelő mennyiségű és minőségű mikroelemek, vitaminok. Fontos azonban észben tartani, hogy bizonyos mennyiségre mindenből szüksége van mindenféle sejtnek, vannak azonban funkciótól függő igények. Ezen alapulnak a vitaminterápiák, melyekkel megcélozhatók bizonyos kórállapotok.

Van azonban egy másik tényező is, ez pedig a sejtek környezete, az akvárium vize. Ha ennek összetétele nem megfelelő, nem kiegyensúlyozott, akkor a halak nem érzik jól magukat, vagyis a sejtek működését ez is rontja. Ilyen környezetben a sejtek csak fokozott energiatermelés, fokozott tápanyag, vitamin és nyomelem, illetve oxigén ellátottság mellett képesek az optimális működésre. De ha a környezetet is megváltoztatjuk, ez az igény csökkenthető és az optimális működés hamarabb elérhető.

 

Mi a helyzet szervezetünkkel?

 Itt a helyzet kissé összetettebb. Nálunk is a sejt közötti térbe jutnak a sejtek anyagcsere termékei. Testünk alapvetően arra van felkészülve, hogy a sejtanyagcsere végtermékeit képes legyen eltávolítani a tüdőn, a bőrön, a vesén és a végbélen keresztül. Azonban egy olyan sejtanyagcseréjét, ami arra a táplálkozásra rendezkedett be évezredeken keresztül, amiben kialakult. És ez a táplálkozás nem a mai párizsis szendvics, és hamburger menü volt. E mellett mi még kívülről is megbombázzuk testünket különböző méreganyagokkal. Említhetjük a kipufogó gázokat, az ipari füstöt, a dohányzást, a növényvédő szerek maradványait, az állatokba kerülő hormonokat, antibiotikumokat, gyógyszereket, a tartósítószereket, az ételszínezékeket, a kozmetikumokba kerülő adalékokat, az ivóvizet és számtalan más tényezőt.

 Napjainkban 6000 gyógyszerrel és 3000000 kemikáliával kell képesnek lennie megküzdeni szervezetünknek. Sőt a máj méregtelenítési folyamatai egyes „ártalmatlan” anyagokat aktiválnak, melyek ennek hatására válnak sejt- és szövetkárosítóvá.

Milyen savas a testünk?

 A testünk alapvetően lúgos. A szöveti nedvek pH-ja 7,4 körül mozog. Mi a vér pH-ját szoktuk mérni, azonban ez az, amit a szervezet bármi áron megpróbál szinten tartani. Épp ezért csak igen kóros állapotokban változik meg (ekkor kerül valaki az intenzív osztályra, eltekintve egy-két speciális betegségtől). A szöveti nedvek pH-ját azonban nem tudjuk ilyen jól mérni.

 

 Az alapvetően lúgos szervezet anyagcsere folyamatai azonban inkább savas végtermékeket hoznak létre. Szerencsére a természet okos, és amikor genetikailag kialakultunk, akkor megalkotta a savak eltávolításához szükséges mechanizmusokat. Igen ám, de akkor még más volt a táplálkozásunk. Bázikus (lúgos) étrenden éltünk.

 

 A bázikus étrend

 

 A táplálékok a bélrendszerben megemésztődnek, felszívódnak, eljutnak a sejtekhez, majd bennük alkotó elemeikre bomlanak, hogy energiához, illetve életfontos anyagokhoz jussanak. Egy táplálék savas vagy lúgos jellege azt jelenti, hogy a lebomlása során keletkező végtermékek inkább savasak, vagy inkább lúgosak.

  A zsírok semlegesek, a zöldség félék, magvak lúgosítanak, a húsok, finomított szénhidrátok, magas cukortartalmú gyümölcsök, üdítők, tejtermékek pedig savasítanak.

  Nem az a lényeg, hogy a táplálék savas vagy lúgos, hanem, hogy a végterméke milyen. Például a citrom savanyú, de lúgosít.

  Ha végiggondoljuk, hogy a mai táplálkozásunk főként miből áll, nem nehéz kitalálni, hogy nagy része savasító.

  A helyes arány 80% lúgosító, 20% savasító táplálék lenne (erre volt berendezkedve a szervezet évezredeken keresztül), de napjainkban pont fordítva van. És nem beszéltünk az autók kipufogó gázáról, a táplálékba jutó savas esőkről a háttérsugárzás savasító hatásairól. Ezzel a savterheléssel szervezetünk már nem is olyan könnyen birkózik meg. Ezt legjobban a reggeli vizeletünk pH-ja mutatja. A vizelet pH ja lehet savas is és lúgos is. Mégis több, mint 90%-unknak savas. A helyes tartomány 6,8-7,5 között lenne. De annyira túl vagyunk terhelve savakkal, hogy több megy be mint ami ki, így vesénk állandóan azzal van elfoglalva, hogy kihajtsa. Ha nem így lenne, akkor egy mai laborban egy napon elvégzett vizeletvizsgálatok 7-köröli átlagos pH-t mutatnának. De ez nem így van.

 

Savasodás okozta betegségek

     * A Candida albicans és egyéb mikrobás betegségek (a paraziták a savas közegben életképesek, a lúgos közegben elpusztulnak) kialakulása.
    * Vírusos, bakteriális fertőzések (immunrendszer legyöngülése miatt, energetikai hiány miatt) gyakori jelentkezése.
    * A túlsúly és az elhízás (a szervezet a zsírtermelésre és raktározásra összpontosít, mert mintegy zsírágyba burkolja, leköti védekezésként a savakat. Tehát a fokozott zsírlerakódás a testben tulajdonképpen egy immunválasz, a savasodás ebben az esetben egy védekezési reakció).
    * A soványság (a tápanyagok elégtelen felszívódása és beépülésre szánt energiahiány miatt, az éhezés pedig kóros mértékű acidózist, elsavasodást okoz a szervezetben ) és az étvágytalanság.
    * Szív és érrendszeri betegségek kialakulása (az érfalra letelepedett koleszterin, zsírok /amit eredetileg védekezésként termelt a szervezet / miatt, csökken az erek rugalmassága).
    *Az agyvérzés kialakulása.
    * Emésztőrendszeri betegségek, zavarok (felszívódási zavarok, gyomor telítettségi panaszok, fokozott gyomorsav termelődés és refluxbetegség, rossz lehelet, bélrendszeri zavarok fennállása (vastagbélrendszer→ bélflóra, probiotikumok).
    * Az izületi és izomfájdalmak és betegségek (kötőszövetbe, porcokba lerakódnak a salakanyagok) jelentkezése, gyakori izomgörcsök kialakulása.
    * Gyakran fellépő gyulladásos folyamatok kialakulása a szervezetben (vagy egy adott szervben).
    * A folyamatos fáradtságérzet és kimerültség (csökken a szervezetben a fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása, energetikai hiány lép fel, az idegsejtek érzékenyek a vér pH viszonyainak változására, illetve eltolódására).
    * Alvászavarok, alvási nehézségek kialakulása.
    * Az immunrendszer gyengülése, az ellenálló képesség csökkenése (csökken a tápanyagok felszívódása és a hormontermelésre, enzim termelésére is kevesebb energia jut. A szervezet „minden” energiával a savürítésre, és eltávolításra, illetve a lúgosítás reakcióira összpontosít).
    * Afták, fekélyesedések létrejötte a szájban.
   *A cellulitis kialakulása.
    * A csontritkulás és folyamatának felgyorsulása (kalcium anyagcsere felborulása).
    * A rák és daganatos elváltozások kialakulása.
    * A fül,-orr,-gégészeti betegségek létrejötte (főleg gyermekek esetében).
    * A cukorbetegség kialakulása.
    * Bőrtünetek, kiütések, pattanások, ekcéma jelentkezése, a bőr sápadt és szürkés/sárgás színűvé válik.
    * Haj fokozott hullásának, töredezettségének kialakulása, fokozott kopaszodás megjelenése.
    * Az allergiás tünetek (a szervezet jelző válaszreakciója) megjelenése, és az allergiás állapot állandósulása.
    * Az asztmás tünetek (a tüdő, mint lúgosító szerv terheltsége miatt) kialakulása.
    * Depresszió és intolerancia, ingerlékenység, szorongásos tünetek kialakulása (stressz).

A savak hatása a sejtekre és a mikroflórára

 Sejtjeinknek fontos a megfelelő tápanyag és mikrotápanyag ellátás, hiszen ez biztosítja számukra az energia termeléshez szükséges enzimek, és sejtalkotók megfelelő működését. Azonban minden sejt a megfelelő környezetben érzi jól magát.

 Mai táplálkozásunkkal rengeteg káros szennyezőanyagot juttatunk a testünkbe, melyek megváltoztatják sejtjeink környezetét. A szennyező anyagok lehetnek mindenféle testidegen anyagok, de a sejtek környezete szempontjából az anyagcsere során termelődő, savak is ide tartoznak.

 A sejtek nem érzik magukat jól a savas környezetben (mint ahogy a hal sem a poshadt vízben), így megpróbálnak alkalmazkodni. Egy túl savas környezetben három dolog történhet a sejttel:

 1. Ha megfelelő ellátottsága van mindenféle, a sejt számára szükséges fontos tápanyagból, nyomelemből vitaminból stb., akkor nagyobb energia befektetése mellett ugyan, de ellátja funkcióját.

  2. Nem bír megküzdeni az őt ért hatásokkal, elpusztul. Ezzel tovább savasítja a környezetet.

    3. Genetikailag alkalmazkodik (ez az evolúció alapja). Számára előnyös mutációkat követően alkalmazkodik, környezetéhez, sőt ott túl is növi a többi kevésbé alkalmazkodó sejtet. Így jönnek létre a tumorok.

Hogyan lúgosítsunk? 

Az elsavasodás különböző problémákat okoz mind a savak direkt károsító hatása, mind pedig a savas környezetben elszaporodó kórokozók miatt.

 Hogy ezt a ciklust helyreállítsuk, a legfontosabb lépés a savtalanítás és a hidratálás. "A szervezet savraktárai" című cikkben egy hasonlatot említettünk a váratlan vendégekkel kapcsolatban. Váratlan vendégek érkezése esetén gyors látszat rendet teremtünk otthonunkban. Most képzeljük el, hogy elmentek a vendégek. A rendetlenség fokozatosan újra megmutatkozik, ahogy a rejtekhelyekről előkerülnek a "szennyes" dolgok.

Ha túl gyorsan lúgosítjuk szervezetünket, az elraktározott savak előjönnek újabb panaszokat okozva. Ezért nem elég csak lúgosítani, ezért kell hidrálni is. Tehát a savtalanítás mellett igen sok folyadékot kell fogyasztani, legalább egy litert 20 testsúlykilónként. (pl.: egy 70kg-s embernek 3,5 litert).

 Hogyan savtalanítsunk?

 Kurt Tepperwein: Savtalanítás a fiatalság forrása című könyvében megadja a Sanders por (bázikus por) receptjét. Ennek hatása, hogy sok ásványi anyagot és bikarbonát iont tartalmaznak, melyek direkt lúgosító hatásúak. Kaphatók másfajta bázikus porok is, de azok bikarbonát helyett citrátot tartalmaznak, ami nem olyan előnyös.

 A szervetlen bázikus készítményekkel jó hatást lehet elérni, de sokszor nem elégségesek. Azonban használatukat sem vetném el, mert egy lúgosító diétát jól kiegészítenek.

Igazi savtalanítást olyan zöldségek fokozott bevitelével érhetünk el, amik maguk is lúgosítanak, bár komolyabb probléma esetén napi egy-két kilóra is szükség lehet.

Azonban ha valaki törekszik arra, hogy minél több nyers, friss zöldséget egyen és minimum a fent említett mennyiségű folyadékot elfogyasztja, meg tudja állítani az egyensúlyzavar ciklusát. Bizonyos kórállapotok esetén ezzel a romlás elkerülhető, de a folyamat visszafordításához többre is szükség van.

 Tehát csak életmóddal, vagy csak készítmények fogyasztásával nem jutunk előbbre. A kettő együtt vezethet tartós eredményre. A jó hír az, hogy a szervezet tudja mi a jó, főleg ha megmutatjuk neki. A dolog érdekességes, hogy a savtalanítás megkezdését követően a szervezet kezdi megváltoztatni az igényeit.

  A lúgosító diéta és a lúgosító készítmények fogyasztása által más dolgokat kezd kívánni a szervezetünk. Van aki a húst, van aki az édességet, van aki a kávét és van aki a dohányzást hagyja el, vagy csökkenti lényegesen az elfogyasztott mennyiségeket, úgy, hogy ez nem megerőltető számára.

 

Életmód és készítmények

 Az életmódi elemeket már részben említettük. A legfontosabb a magas ásványi anyag tartalmú zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, amik lehetőleg nem magas cukortartalmúak. Mellette a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, ami valljuk be nem erősségünk.

 Pedig sokszor amikor kívánunk valamit, akkor nem is éhesek vagyunk, hanem szomjasak. Így jó tanács, hogy ha a főétkezések között megéhezünk, igyunk meg egy pohár tiszta vizet és ha 5-10 perc múlva még mindig éhesek vagyunk, akkor kapjunk be valami lúgosítót.

 A mozgás ugyanúgy része a helyes (és a lúgosító) életmódnak. A nem megerőltető, de rendszeres mozgás ugyanis fokozza a keringést, mely által a lerakódott mérgek, savak könnyebben tudnak ürülni.

  E mellett fokozódik a szövetek oxigén ellátása is, mely igen fontos tényező. Oxigén nélkül ugyanis sejtjeink is erjesztésre térnek át, ami energiapazarló és savakat termel, nevezetesen tejsavat.

Savasító és lúgosító hatású ételek

Az átlagos táplálkozás túlnyomórészt savasító ételeket tartalmaz, közel 90%-ban. Ezzel szemben az ideális arány majdnem pont a fordítottja – 20% savasító és 80% lúgosító étel lenne!
Nem véletlenül van tehát ennyi túlsúlyos vagy vérnyomásproblémával küszködő ember, és általában, azt mondhatjuk, hogy nem túl jó a társadalmunk egészségi állapota. Az emberek nagy többsége elsavasodott állapotban van.

Most beszéljünk egy kicsit a különböző ételek testre való hatásairól, ahogy azok a pH-értéket befolyásolják.

A gyümölcsök kiváló ásványi anyag- és rost-, illetve vitaminforrások, azonban a legtöbbjüknek magas a cukortartalma, így savasító hatást gyakorolnak a testre. Ha túlzottan el van savasodva a teste, mértékkel fogyassza az ilyen gyümölcsöket, de ha a pH-értéke rendben van, eheti őket az étkezések között. Néhány enyhén savasító gyümölcs például az alma, narancs, szőlő, barack, szilva, ananász vagy körte, míg a banán, citrom, meggy vagy a mazsola lúgosítanak.

Ugyan a tejtermékek nagy mennyiségű ásványi anyagot tartalmaznak, melyek lúgosítják a testet, de a laktóz (tejcukor) tartalmuk elősegíti a gombák jelenlétét, melyek tejsavvá alakítják azt. Minél tovább tart a tejtermékek előállítási folyamata, vagy minél tovább tárolják, annál inkább savasító hatásúvá válnak; ellenben a friss tejtermékek – így a friss tej is – lúgosítanak.

A gabonafélék, mint a búza, rizs, zab vagy az árpa, kisebb-nagyobb mértékben savasítanak az összetett szénhidráttartalmuk miatt, de fogyaszthatóak mérsékelt mennyiségben, és zöldségek mellé különösen hasznosak. A hajdina önmagában is lúgosít.

A pékáruk többsége nem tesz jót a testnek a finomított liszt- és a magas élesztőtartalmuk miatt. A kenyérben, süteményekben vagy a tortákban található élesztő elősegíti a szervezet gombásodását, és így hozzájárul az elsavasodáshoz. Fehér kenyér helyett lehetőleg teljes kiőrlésű (barna) kenyeret fogyasszon, illetve olyan kenyeret, mely egyáltalán nem vagy kevesebb élesztőt tartalmaz.

Sokan úgy gondolják, hogy az olajok és a zsírok okozzák a túlsúlyt, és ezért próbálnak minél kevesebbet bevinni belőlük. Ám a túlsavasodás oka a sav-lúg arányban keresendő, és a testnek igenis szüksége van a zsírokra, hogy megvédje önmagát a savaktól. Nem mindegy viszont, hogy milyen zsiradékot használunk. Lehetőleg kerülje a telített zsírokat (ezek szobahőmérsékleten szilárdak, mint pl a margarin és a vaj), és fogyasszon helyettük telítetleneket (legjobbak az olívaolaj, halolaj, kankalinolaj, borágóolaj vagy a lenmagolaj).

Az összes hús és hal savasító étel. Vannak közöttük kevésbé savasítóak, mint például a máj, lazac vagy pisztráng, illetve erősen savasítóak, mint a disznó-, marha vagy a borjúhús. Kerülje az utóbbiakat, és egyen helyettük inkább csirke-, vagy pulykahúst, de azokat is mérsékelt mennyiségben. A fehérjebevitelt gyakran hússal fedezzük, de ezek amellett, hogy sok fehérjét tartalmaznak, tartalmaznak telített zsírokat és koleszterint is. A szükséges fehérjéhez és aminosavakhoz hozzá lehet jutni a zöldségekből is, melyek – a hússal ellentétben – rengeteg vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak. Túlzott elsavasodás esetén a legjobb, ha egyáltalán nem fogyaszt húst, amíg helyre nem áll a szervezete.

A gombák a természetben lebontó szerepet töltenek be, és – ellentétben a növényekkel – szén-dioxidot termelnek oxigén helyett. Ha gombákat fogyasztunk, az megmérgezi az emberi sejteket is, így mindegyik fajtájuk – legyen az akár csiperke, őzlábgomba, moszat vagy szarvasgomba – mindenféle formában mérgező. Ne fogyassza őket, és lehetőleg kerülje a hosszan tárolt gabonákat, a kukorica- és földimogyoró-termékeket is, melyeknek magas a gombatartalma.

A csírák rengeteg ásványi anyagot, vitamint fitokémiai anyagot (daganat ellenes, antioxidáns), és könnyen emészthető és beépülő fehérjéket tartalmaznak. Tehát rendkívül táplálóak és erőteljes lúgosító hatással bírnak. Célszerű és egyszerű házilag nevelni a csírákat, ehhez biocsírákat (orgaikusan előállított) kell vásárolni, melyek felbontatlanul és száraz helyen több évig is elállnak.

Csíráztatáshoz készített csíráztató tálcákat, speciális csíráztató edényeket érdemes vásárolni, majd a magokat beáztatni, meleg helyen elhelyezni és utána naponta kétszer (reggel és este) gondoskodni a megfelelő víz ellátottságáról illetve az átöblítésről. A legtöbb csíra magtól függően 2-3 nap múlva már fogyasztható (1,5-5 cm-es növények), a csíráknak ropogósnak és enyhén édesnek kell lenniük, ha keserűek, barnák, akkor tárolási hiba történt, vagy már túl régóta álltak a magvak. Hűtőben, jól lezárva kb. egy hétig tárolható a „csíra-szüretünk”.

A gyógyszertári szódabikarbóna a lúgosító terápia, illetve a savtalanító, méregtelenítő kúra szerves részét képviselheti, de mint minden esetben, ezt sem szabad túlzásba vinni (túlzott adagolása izgatja a gyomorfalat, és utólagos savtúltermelést válthat ki). A szódabikarbónából 1-5 g azonnal ható savlekötő szer, a sav közömbösítésekor felszabaduló széndioxid feszítő és gyenge érzéstelenítő hatása reflektorikusan (reflexesen) oldja a görcsöt, gyorsítja a gyomor kiürülését és enyhíti a gyomor fájdalmát.

A szódabikarbóna vízben oldékony, felszívódva általános lúgosító hatást fejt ki (a NaHCO3 a bélnedv bikarbonátja helyett közömbösíti a sósavat, és az ily módon "megtakarított" bikarbonát a bélből felszívódva a vér pH-ját is lúgos irányba tolja el). A szervezet lúgosítása, méregtelenítése szempontjából célszerű időnként egy 2 hetes kúrát végezni, melynek során naponta 2* (reggel-este) egy kávéskanál szódabikarbónát feloldva vízben elfogyasztunk. A száj szárazsága ellen és savtalanítása céljából szájöblögetés végezhető, amikor enyhén sós-szódabikarbonátos vízzel öblögetünk, majd kiköpjük az oldatot. Fogak tisztítására is használható a szódabikarbóna por, segíti a fog fehérítése mellett a fogkő eltávolítását is.

 

 A teljes test méregtelenítése és fertőtlenítése szódabikarbonátos fürdővel is lehetséges (kb. 25-30 perces fürdési idővel), amikor a fürdővízbe 3 evőkanál szódabikarbónát is keverünk, de külön csak lábfürdő is készíthető, a lábfürdő után pedig lehetőleg gyapjú zokniban is aludjunk. A szódabikarbonátos lábfürdő gombásodás és fokozott lábizzadás ellen is véd, illetve kezel.