Mindenki hallott már arról, hogy megidézik a halottak szellemét, sőt beszélnek velük, hogy valakit "megszállt a gonosz", vagy egy embert egy távoli bolygóról érkezett repülő szerkezet fedélzetére ragadtak el...
Minden történelmi korszak, minden civilizáció, sőt minden ember másképpen viszonyult, és viszonyul ma is az ismeretlenhez.
Edward Evan Pritchard angol etnológus azt írja az Afrikában élő Azande népről: " Ez a nép nem ismeri a természetfölötti fogalmát...a boszorkányság náluk magától értetődő dolog és nem valami különlegesség.."
Ám bizonyos civilizációkban egyes emberek- varázslók, papok- magukhoz ragadták a jogot, hogy az ismeretlennel kapcsolatba lépjenek, magukat különleges képességekkel felruházva. Azt állították, hogy a villámlás és a mennydörgés az istenek nemtetszésének a jele, vagy hogy az álmok és látomások egy rejtett világ üzenetei, melyeket csakis ők képesek megmagyarázni.
A gondolkodás felett a középkorban teljes egészében az egyház uralkodott. Az egyetlen hatalom volt, amely minden eseménnyel kapcsolatban kinyilatkoztatta a megkérdőjelezhetetlen igazságot.
Ha egy apácának üdvözítő látomásai voltak, "isteni kegyelemben" részesült, ha azonban görcsös rohamok gyötörték, akkor " megszállta az ördög".
1484-ben VIII.Ince pápa "Boszorkánybullájának" hatására az egyház mindenre kiterjedő, szervezett boszorkányüldözésbe kezdett, amely során százezrek szenvedtek máglyahalált.
A XIX. században a tudósok mindent elvetettek, amit " józan ésszel" nem lehetett megmagyarázni. A telepátiának a puszta létezését is tagadta Herman von Helmholtz német orvos és pszichológus: " saját tapasztalataim nem győztek arról, hogy a gondolat az ismert érzékszervektől függetlenül átvihető az egyik embertől a másikig.."
Ugyanígy elutasította a hipnózist, mondván: "...aki azt állítja, hogy semmi fájdalmat nem érez a sebész kése alatt, nyilván a hipnotizőr kedvében akar járni.."
A természetfölötti megnyilvánulásai meglepő hasonlóságokat mutatnak a századok során. Nincs olyan kultúrája a világnak, amely valamilyen formában ne ismerné az élők és a holtak közti párbeszédet.
William James amerikai filozófus írta 1897-ben, hogy "..ezek a jelenségek ott vannak elszórva a történelem felszínén.Mindegy, hol ütjük fel könyvét, jövendőmondásról, ördögi megszállottságról, látomásokról, csodálatos gyógyulásokról, okkult erővel bíró különös emberekről olvashatunk...nem volt olyan kor, amelyekben ne jelentek volna meg ezek a különös jelenségek."
Az elfogadás, a hit vagy az elutasítás mind tévútra vihetnek. A megértéshez vezető legbiztosabb út a tapasztalás, amely azzal kezdődik, hogy minden egyes történést úgy tekintünk, mintha az valóban igaz lenne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése